Ha
Ha megteremthetnélek Magamnak,
mint vaskos, nyers drapériát,
tenyeremmel formáznám ívekbe tested,
bőrödre írnám ujjammal százezer szavát
szerelmemnek.
Ha az idő nem peregne egyre,
beléd meríteném hangom
búgva, sikoltva, remegve,
s ha a világot zárhatnám kezembe?
Arcodat tartanám,
s ajkad ajkamhoz,
el nem engedve.
(Bp. 2012, márciusa)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése