Sóhajnyi vers (Holdsugár)

Nyikorgó ajtó
résein át
ki s be
lenge
holdsugár
oson,
bejárva
az éjszakák
minden zeg-zugát

keringőt lejt
mosolygó
gyermekarcokon,
álom halovány
árnyát
hagyja lába
sok fáradt
sóhajon,

csillagok követik
imbolygó
násztáncát
míg rőt párja pírja
be nem borítja
földre omló
tejfehér ruháját…

(Bp. 2006 szeptembere )