Jön 

Szememmel szemedbe vesztem,
kezem, kezedbe tettem.
Tehetetlen lettem
szerelmeddel szemben,
megremegtetett,
bennem pezsgett fel,
leheleteddel betelt
mennybemenetellel,
testem eme egyetlen
"szent" percben
teljesen elveszett.
Megszerezted lelkemet vele.
Benned lebegett megperzselve,
beteljesedetten pergett
selyem-mellemen edzett,
feszes tenyeredre
(nevetve tettetted
szerelmedet)
kegyetlen kedvesem,
te, szenvtelen leteperted,
elengedted...
Megrepesztetted leplem.
Felfedted vele gyenge,
rejtett felem,
mely megsebezve
nem kellett
neked.
Eltemettem e szerelmet,
de jegyezd meg;
nem felejtek

s nem ment fel
ezerszer ezer keserv sem,
ne feledd, reggelre reggel,
estre est
jön el.

(Bp., 2014 decembere )