Végletek 

Egy korlátolt Mindenség
ízes-illatos orgánuma vagy,
elém terített műremek.
Téplek-habzsollak—

S vagyok vibrálón fényes
Magasság és Mélység
veled,

reád feszülő érzékeim
ágyékcsikorgató közönyét
nem érti más, kezdet és vég
árad belőlem, beléd.

Gyűlöllek, szeress!

Örök a helyed bennem, heves
szálaink szőttese úttalan útvesztő;
egy tőről fakad a kettő
belül, s kívül, miképp fent lesz,

úgy lent;
lepedő-nedves
sorsszerűség.

(Bp. 2018 feruárja)